A felfedezési vágy bennünk él. Megtalálni azokat a helyeket, amelyeket saját felfedezésként élhetünk meg. Eképpen idehaza is van bőséggel eldugott hely, amire rácsodálkozhatunk. És ezeket a helyeket igen nehéz előre, tudatosan keresni. Mert általában csak úgy szembe jönnek. És még az is lehet, hogy olyan helyeken jönnek szembe, ahol egyébként sokan járnak, de míg mások többnyire kevéssé néznek körbe ott, mi bátran megtesszük.
Mint ahogy a Dunakanyar vízitúra egyik lényege a zátonyokon való megállás, strandolás és szemlélődés.
A Duna-part mindenütt vonzó hely. Vannak olyan partszakaszok, amelyeket a vízitúrázók már évtizedek óta használnak, mások viszont csak az utóbbi években fedezték fel, hogy a part felől érkezve is érdemes ide jönni. Szigetcsúcs. Csak ennyi a neve. De mindannyian tudjuk, hogy Kisorosziról van szó. Ahol elkezdődik a Szentendrei-sziget és még látni lehet a Dunakanyar koronáit is. Ha azonban kissé hátrább vonulunk a kavicsos parttól, ilyen pompás hangulatos pihenőhelyeket találhatunk.
A vízitúránál maradva, áradáskor a folyó új és új arcait mutatja felénk. A megemelkedő víz bejut olyan helyekre is, amelyek az év legnagyobb részében szárazon vannak. A Gemenci-erdőt ezer részre tagolják az egykor Duna mellékágak maradványai. Ezek néhol tavak, néhol viszont száraz mélyedések. Egy ilyen mélyedés vezet be a Káposztás-Dunához, amelyet bőséges vízállásnál szépen elönt a víz. Egy egész napos vízitúra után pedig felfedezésre éhezve nekivágtunk ennek a háborítatlan világnak.
A hegyekben is találunk eldugott helyeket. Kis-Amerikának hívják ezeket a már elhagyott barlanglakásokat, amelyek a Bükkalján, Cserépfalu határában, egy erdő mélyén bújnak meg. Míg a környék több falujában lehet múzeumként berendezett a puha riolittufába vájt egykori ilyen lakásokat megtekinteni, sőt, az egyik faluban még színvonalas szállodát is kialakítottak a sziklaüregekről, Cserépfalu vájatai leromlott állapotban várják az arra járókat. A hely a XX. század első felében bekövetkezett világválság alatt kapta a (gúny)nevét, amikor többen akartak kivándorolni Amerikába, de a szegényebbek csak idáig jutottak.
Szintén a Bükk és az Alföld találkozásánál járunk, a matyók földjén. Míg azonban a legtöbben Mezőkövesdet keresik fel, ha ennek a néprajzi csoportnak az emlékeivel szeretnének találkozni, a város mellett még két falu tartozik Matyóföldhöz. Az egyik a historikus nevű Szentistván, ahol egy alig látogatott tájház mutatja be az egykori falusi élet részleteit. Történetesen senkit sem sikerült itt találni a mai matyók közül, így kénytelenek voltunk magunk felfedezni a portát.
A másik matyó falu pedig Tard. Ez már a Bükkalja ellaposodó dombsorai között fekszik, kitűnő alkalmat nyújtva nem csak a szőlőművelésre, hanem a pincék kialakítására is. Bár a falu főutcája is kínál néprajzi értékeket, az igazi hangulat ezeken a hátsó részeken fogadja a kíváncsi látogatót. A pincék tetejéről pedig széles kilátás vár a végeláthatatlan rónaság szántóföldjei felé. Amelyek nyáron ringó búzamezővé válnak.
Vannak olyan tájai is a hazai földnek, amelyeket még tanulmányainkból is alig ismerünk. A Baranyai-dombvidék egyik szegletében egy elbűvölően szép állapotban fennmaradt faluba csöppenhetünk. Donauschwaben, így hívják a betelepített ősöket, és így kissé talán érthető is a gondosságuk. Minden porta kitűnő állapotban, így jólesik sétálni a faluban. Nem is beszélve arról, hogy ez a stifolder hazája, ahol még fejedelmi kóstolóban is lehetett részünk.
Közbevetőleg ugorjunk egy nagyot. Újra egy kis sziget. A Brit-sziget délnyugati részén egy város közepi sziget az üzleti és bevásárló negyed közepén. Exeter városát óriási katedrálisa miatt keresik fel a turisták, ám érdemes körülnézni a középkori hangulatú mellékutcákban is. Ez a sikátor öntudatosan hirdeti magáról, hogy a királyság legkeskenyebb utcájában járunk. Az átlagos szélessége 122 cm.
Újra itthon. És újra egy mellőzött térség. Nógrádnak kevés olyan része van, amely fent lenne a túrázók térképén. Pedig itt is lehet kincseket találni. Sok kis falu elszórva, nagyrészt a Cserhát dombjai között, és sokuk szolgál meglepetéssel. Ebben a kis községben letértünk a főútról, és ilyen hagyományőrző házsorokat leltünk. Ráadásul többségük élettel is telve van.
Persze, vannak olyan vidékek is, ahol el kell távolodni a civilizációtól. Ha Tokajból indulva nem a Tiszán és nem is a Bodrogon indulunk vízitúrázni, hanem a két folyó közötti területre vetünk szemet, akkor egy igen értékes, gyakran vízzel borított, Velencei-tó méretű térséget fedezhetünk fel. A Bodrogzug tágabb területén számos gázlómadár él, de a lassú vízfolyásokban színes vízinövényekben is gyönyörködhetünk. Legutóbb volt szerencsénk hétköznap erre járni, amikor alig bukkant fel más túrázó. Csak kócsagok, gémek, békák, szitakötők kerestek élelmet a tavaszi napsütésben.
Nem csak az alföldi tájakon, a népszerű hegyvidékeken is kalandozunk. A nagy városokhoz közeli kirándulóhelyek sok látogatót fogadnak tavasztól őszig. De ha sikerül elkapni egy kevéssé forgalmas napot, akkor is letérünk a fő ösvényekről. A természet csak négyszemközt tárulkozik ki igazán. Lillafüreden szerencsére elég bátrak lehettünk ahhoz, hogy bemerészkedjünk az erdei vasút alagútjába, mert éppen üzemszünet volt a vasúton.
Még távolabb, az ország egyik szegletébe utaztunk. A Zempléni-hegység tiszteséges tudományos neve Tokaj-Eperjesi-hegység, de így ritkán találkozunk a nevével. A hegyvidéket nyugati oldalról a Hernád határolja, innen tárulnak fel a kisebb völgyek a vulkáni vonulatok központi részei felé. Az egyik ilyen faluban szinte minden sarkon festett cserép-bábuk figyelik az utca csendjét. A falu határában pedig nagy vadcseresznye erdők vannak. Néhány faluval délebbre, egy pálinka manufaktúrában innen származó gyümölcsből is készítenek pálinkát, amit egy másik utazás alkalmával volt is szerencsénk megkóstolni.
És újra a Bükkalját fedezzük fel. Ahol nem csak a vulkáni tufa és a hangulatos falvak, a kaptárkövek és a remek házi lekvárok vonzzák vissza a túrázót, hanem a végeláthatatlan merész lankák is. Szőlő mindenfelé, távolban pedig vagy a Bükk-fennsík vagy az alföldi róna bukkan fel néha.
Коментарі