...elvégre geográfus...
A vulkánok sokáig ismeretlen, rejtélyes erőt jelentettek a Földön. Gyakran kötődött hozzájuk misztikum, természetfelettiség, mert az ember nem értette, mi és hogyan zajlik a mélyben, aminek aztán a felszínen látta a következményeit.
2022 a kitörések éve.
Mint ahogy feltehetőleg minden évet így nevezhetnénk. A vulkánok folyamatosan működnek a Földön. Azonban ahogy egyre több információ ömlik ránk nap mint nap, egyre gyakrabban találkozunk vulkánkitörés hírével is. Ebben az évben több ismert helyen is munkába állt Hephaistos és Vulcanus, akik ezeknek a föld alatti hatalmas és tüzes erőknek a megtestesítői voltak a görög és római mitológiában.
A médiában a leglátványosabb kitörések jelennek meg. Ebből is volt bőségesen idén, 2022-ben.
Nézzük, merre fogunk járni a cikkben.
Vulkánok ott keletkeznek, ahol a forró magmaanyagnak sikerül áttörnie a kőzetburkot. Ezt vagy pontszerűen teszik, ahogy a Hawaii-szigetek esetében is. Itt egy állandó feláramlás mozog, de felette a kőzetburok is mozgásban van. Ahogy telnek az évek (azaz évezredek és évmilliók), a mélybeli kürtő felett elmozdul a kéreg, így egyre odébb tör a felszínre a magma. Közben szépen sorjában kirajzolódik a kőzetburok mozgása, ahogy a vulkánok elhelyezkednek.
A másik lehetőség, hogy a folyamatosan mozgásban lévő, óriási kiterjedésű kőzetlemezek határain keletkezik rés. Amikor távolodnak egymástól a lemezek, akkor éppen a felszín felé törekvő magmaanyag nyomja, feszíti szét azokat. Ezek is lehetnek vulkánok. Ám ilyen esetekben nem robbanásra, tűzhányásra kell gondolni. Ilyenkor a láva szépen lassan folyik szét a felszínen. Alig van tűzijáték és nem kell hanyatt-homlok menekülni előle. Ilyen hely például Izland, ahol ez az erő feszíti szét Észak-Amerikát és Európát. Sokáig az óceán mélyén tört fel a láva, majd amikor elég sok felhalmozódott, akkor elérte a vízfelszínt is. Azóta már szigetnek látszik. Vagy hasonló jelenség a Kelet-Afrikai-árok mentén is van (ahol Teleki Sámuel nevét viseli az egyik tűzhányó). Ott éppen Afrika teste van szétszakadóban. És a korábban említett Hawaii-on is hasonlóan lassú a lávaömlés.
Forrás:
De hasonló lehetett nálunk is korábban. A Balaton-felvidék tanúhegyei vagy Salgótarján környéke ugyanígy keletkeztek. Ezeken a helyeken bazalt kerül a felszínre, ami kihűlés közben szép szabályos hatszög alakú oszlopokká szilárdul. Ezeket nevezte el a népnyelv baraltorgonának. Amíg a működő vulkánok csak távolról biztonságosak, a kihunytak látványos túracélpontok.
A másik, jóval látványosabb jelenség, amikor heves robajjal törnek fel a mélység erői. És ami robbanással ér a felszínre, ott az anyag is másként rakódik le. Ezekből lesznek a hegyek. Durvább és finomabb törmelék váltakozva, ezért is nevezzük őket rétegvulkánnak. A túrázó ebből elsőre annyit tapasztal, hogy szép szabályos kúp alakú hegyeket lát. És ezek a vulkáni kúpok többnyire sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Mivel itt nem távolodó, hanem közeledő lemezekről van szó, amelyek közül az egyik gyengébb, és alászorul a másiknak. És ahogy egyre mélyebbre jut, az egymásnak feszülésből nagy energiák szabadulnak fel. Akár földrengés, akár vulkánkitörés formájában. Ezért figyelik ma már árgus (Figyelem! Ő is mitológiai személy!) szemekkel a vulkánok környezetében a kisebb földrengéseket is. Tehát az ütköző kőzetlemezek sok vulkán termelnek nekünk. Olyan sokat, hogy az ütköző lemezek határát a Csendes-óceán mentén el is nevezték tűzgyűrűnek.
Forrás: United States Geological Survey
Volt idő a földtörténet során, amikor a mainál is intenzívebb volt a Föld mélye, és a vulkáni por és hamu uralta a Föld légkörét. Mifelénk is sok vulkán működött egykoron, de ezek jócskán kialudtak már. A Kárpát-medencében a legfiatalabb vulkán a Csomád, a Szent-Anna-tóval, Tusnádfürdő felett, a Keleti-Kárpátokban, Erdélyben. Ennél kissé idősebb a Dunakanyar két oldalán elhelyezkedő vulkáni páros, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység, ahova túráink során is gyakrabban jutunk el, akár gyalogosan, akár a két hegyvidék között egy vízitúra során.
Az Eurázsiai-hegységrendszerben máshol is szép számmal találkozunk vulkánokkal. A nagyok közül ilyen a Kaukázus legmagasabb vulkáni csúcsa, a Kazbek (5047 méter), vagy a legkisebbek közül Anatólia déli részén a Meke-kráter, a 100 méter alatti magasságával.
Napjainkban egyelőre megúszta az emberiség a globális pusztítást. De még mindig félve szemléljük a kitöréseket. Amelyekből jutott bőségesen az elmúlt évben. Nézzük azokat, amelyekkel a legtöbbet találkozhattunk a hírekben.
A tongai szigetvilágban, a tűzgyűrű mentén nem ritkák a kitörések. A tavaly decemberben elkezdődött kitörés-sorozat azonban minden eddig tapasztaltnál erősebbnek bizonyult. Szerencsére ritkán lakott térségről van szó, de a 20 méteres szökőárnak így is voltak áldozatai. És ami még több hatással járt az egész Földre, az a légkörbe bocsátott finom szemcséjű hamu. A 2012-es izlandi kitörés óta tudjuk, ilyenkor jobb, ha nem megy arrafelé repülőgép, mert az apró szemcsék végzetes károkat okozhatnak a motorban. Tíz éve ezért inkább le is állították a teljes légiközlekedést néhány napra egész Európában.
A Galapagos-szigetekről nem a vulkánok jutnak eszébe az embernek elsőre. Még abba se hagyta a tongai vulkán, a Csendes-óceán másik részén elkezdett pöfékelni egy másik tűzhányó. A Wolf-vulkán csupán 1700 méterrel magasodik a tenger fölé, de a január elején bekövetkezett kitörése így is ráijesztett a tudósokra. Nem maga a kitörés ténye, hanem az, hogy a csak itt élő állatfajokat, különösen a Wolf-óriásteknőst és a rózsaszín leguánt veszélybe sodorja. Nagyobb baj végül nem lett belőle.
Forrás: ABCNews
Nyáron nagy riadalmat keltett a február óta már pöfékelő indonéziai Anak Krakatau vulkán kitörése, Szumátra és Jáva között. Bár ebből sem lett nagy pusztítás, az emberiségnek már volt dolga vele. A Krakatau 1883-ban a valaha megfigyelt legnagyobb kitörést produkálta. A számítások szerint 25 köbkilométer hamut lövellt a légkörbe. A Krakatau-sziget nagy része is eltűnt a kitörés során. Aztán 44 évvel később sok kisebb kitörés során a vulkáni kürtő helyén, a tenger alól újra elkezdett felbukkanni egy kis vulkáni kúp, amelyet a Krakatau gyermekének neveztek el (Anak Krakatau).
Forrás:
Volcanology and Geological Hazard Mitigation Center, Indonézia (PVMBG)
Aztán december elején a közel 3700 méteres Semeru vulkán is kitört Indonéziában, szintén forró hamufelhőt szórva a környezetére.
Izlandon a fővárostól 30 km-re elhelyezkedő Fagradalsfjall augusztus elején kezdett el életjeleket adni, erős földrengéssel kísérve.
Forrás: IcelandTours
Közben elkezdődtek a kitörések a közelünkben is. Októberben a Tirrén-tengerben elhelyezkedő Lipari-szigetek egyikén, Strombolin jelentek meg füstcsóvák a kráterből, amelyeket lávafolyam is kísért. A kráter egyes részei összeomlottak, ezáltal a tengerig el tudott araszolni a forró láva. December elején újra megmozdult a föld, de ezúttal heves robbanással lépett működésbe a vulkán, ami kisebb cunamit is okozott az olasz partok mentén.
A Stromboli kitörései nem lepik meg az itt élőket, közel 3000 éve rendszeres a működése. Egészen kis, 15-20 percenként bekövetkező tűzijáték szerű robbanásai általában nem veszélyesek, de ezúttal komoly riasztás volt a szigeten.
Forrás:
Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia, Olaszország
Vannak olyan térségek is, ahol hiába vannak hatalmas kitörések, a lakosság kevésbé van veszélyben. Ilyen hely Oroszország keleti csücske, a Kamcsatka-félsziget. Három Magyarországnyi területén csupán 300ezer lakos él, de 160 vulkán magasodik. Ezek közül 29 aktív. Novemberben a 3200 méter magas Sivelucs kezdett el dagadni, robbanások és forró lavinák kíséretében, 10-15 kilométeres magasságba lövellve ki a hamut. Majd a legmagasabb, a 4700 méter magas Kljucsevszkaja Szopka is aktivizálódott.
Forrás: tokamchatka.ru
December elején tört ki Hawaii-on a Mauna Loa és mellette a jóval kisebb Kilaeua is. Errefelé már jóval nagyobb a népsűrűség, így mindig izgalmas a kitörések nyomon követése. Bár Hawaii-on hígan folyó láva kerül a felszínre, a forróság és a nagy mennyiség gyakran veszélyezteti a lakosságot, mint ahogy a hamu és a kén-dioxid is.
Forrás:
United States Geological Survey
És még mindig nincs vége. December 10-én földrengések kíséretében, látványosan kitört a bolíviai-argentin határ közelében magasodó chilei Láscar-vulkán. A Nemzeti Geológiai és Bányászati Szolgálat (Servicio Nacional de Geología y Minería /Sernageomin/) még nem publikált képeket a kitörésről, csak a környékbeliek fotó adnak támpontot a közel 5600 méter magas vulkán kitörésének nagyságáról.
Forrás:
Danilo Vidal, Chile
Az élet később sem állt meg. 2023-ban még közelebb kerültünk a vulkánokhoz. Ám ennek több irodalmi vonatkozása is volt, így készült egy újabb írás a magmatizmus és a könyvek találkozásairól, itt olvasható: Izgalmas irodalom Izlandról
Comments